Óbudai gyereknek születtem
Szeretem e helyet, mert felnevelt
A Duna csendbe folydogál
Partján részeg botorkál
Reggel a villamos begurul a térre
Le száll róla a szemem fénye
Ó de milyen nagy kár
Mikor átverni megpróbál
Délután én is lemegyek a parta
Csendes fény süt a sörös dobozra
A cövek-közeg ordibál
"Takaródjál innen már!"
Hajnali hévezés, keserű emberek
A buszra felszállva, mindent elhiszek
Az iskolában a tanár csak vihog a pofámba
A végén otthagyom és röhögök a világba
Legutolsó hozzászólások