A Hajógyári-szigeten megvalósuló „Álomsziget”-projekt keretében a Hadrianus római császár korabeli, egyedülállónak számító helytartói palotakomplexum melletti egyéb régészeti lelőhelyek feltárását készítik elő. A próbafeltárások a beruházáshoz tartozó terület 5%-án megtörténtek, a java azonban csak most jön!

 A Hajógyári-szigeten fellelhető római romok, főként a helytartó palotájának maradványai Aquincum egykori nagyságát hirdetik. A város szerepe Hadrianus uralkodása idején kezdett növekedni (II. század első fele), és a II-III. század fordulóján érte el legnagyobb kiterjedését, amikor 10-12 ezren lakták. Aquincum fejlődését elősegítette, hogy 106-tól, Pannónia tartomány kettéosztása után Alsó-Pannónia fõvárosa, a helytartó székhelye lett. Megépült a szigeten a helytartói palota, amelynek legkorábbi épületeit Hadrianus helytartósága idején emelték. Itt, a Duna vonalán tartóztatták fel a rómaiak a keletről gyakran betörő barbárokat, akik folyamatosan fenyegették a birodalmat. Az V. század elején a város elvesztette korábbi jelentőségét, hiszen ekkor már a barbárok felőrölték a Nyugat-Római Birodalom erejét, amely a végső pusztulás szélére sodródott.

A 2007. november 14-éig tartó próbafeltárás célterülete a volt hajógyár területe, az ún. Nagy-sziget déli része volt. A Hajógyári-sziget ugyanis két sziget egybeépítésével jött létre, a szigeteket összekötő földhidat a 19. sz. középső harmadában építették. A mai Hajógyári-öböl egykor a Duna egyik ága volt. Az Óbudához közelebb eső, egykori Kis-sziget a római korban csaknem teljesen beépített volt, itt helyezkedett el a helytartói palotaegyüttes. A Pest felé eső egykori Nagy-sziget szintén használatban volt a római korban is, de a környezeti tényezők miatt nem teljes területén.

A 11 darab megnyitott ún. szondaárokkal nettó 4628 négyzetméternyi területet vizsgáltak meg. Összehasonlításképpen: az „Álomsziget”-projekt 32 hektárnyi területének közel egyharmadán történik majd tömbszerű beépítés. Havas Zoltán régésztől megtudtuk, hogy elsődleges céljuk az volt, hogy átfogó képet nyerjenek a beépítendő, régészeti védettség alatt álló területről, tervezhetővé tegyék a beruházással kapcsolatos további régészeti feladatokat. Kulcsfontosságú kérdés volt az is, hogy megtartandó, helyben bemutatandó régészeti emlékek találhatóak-e ezen a szigetrészen.

A feltárás során változatos kép alakult ki a vizsgált terület régészeti emlékeivel kapcsolatban. 5 olyan területet különítettek el (az összterület 31%-a) ahol egy vagy több régészeti korból is település vagy más intenzív területhasználat nyomai maradtak fenn. Ezek az építkezést megelőzően további feltárást igényelnek, de helyszíni bemutatást valószínűleg nem, vagyis nem befolyásolják a beruházó eredeti terveit.

Az előzetes várakozásokhoz képest kevesebb látványos eredménnyel zárult a feltárás a római korra vonatkozóan. A kőfaragványok, bélyeges téglák, festett vakolat, mozaiktöredékek és a feltárt cölöpárok az esetek többségében a helytartói palotakomplexumhoz köthetőek. Két helyen középkori település maradványait tárták fel a kutatók a 11-12. és 13-15. századból, másik két helyen őskori leletek kerültek felszínre a neolitikum, késő rézkor, kora bronzkor korszakaiból.



Több olyan területet is találtak a régészek, az összterület 24%-ról van szó, amelyek korábban olyannyira ki voltak téve a folyó szeszélyeinek, hogy alkalmatlanok voltak a megtelepülésre. Ezeken a helyeken megfelelő műszaki kikötések betartásával és állandó régészeti felügyelettel, de teljes felületi feltárás nélkül indulhatnak a földmunkák.

Havas Zoltán azonban hozzáteszi, hogy a megismert lelőhelyek további intenzív kutatást igényelnek. A tervezett beruházás vonatkozásában elmondható, hogy 4628 m2 (a teljes beruházás területének 4,65%-a) feltárásával egy 60598 m2-es (60,96%) területre vonatkozóan tudták pontosan meghatározni a további régészeti feladatokat. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek az eredmények az idén kutatás alá vont területre értendők. A tervezett beruházás által érintett további területek (Kis-sziget, Hajógyári-öböl, Óbudán tervezett csatlakozó beruházások) vonatkozásában a régészeti munkák még a részletes hatástanulmány szintjén sem kezdődtek meg.