A fotókért és a történetért köszönet Vastalicska -nak.

Az 1930-as évek elején alakult meg a Turáni Egyistenhívők Tábora, Egyháza, Bencsik Zoltán vezetésével. A Turáni Roham című újságot is ők szerkesztették.

Felmerült egy monumentális építmény gondolata,ami a turáni faji identitás emlékműve lenne, az eredeti szittya ősvallás jegyében, Koppány emlékoszlopaként, mivel ő volt az, aki ősi istenük védelmében vértanuhalált halt.Az egyház egyik tagja, Szász Farkas a saját telkét ajánlotta fel e célra, (ez éppen a hegy tetején van, emiatt sokan kilátónak vélik a tornyot), és 1934-ben Vühl Géza megépítette a tornyot. A díszkertben öt nyárfát ültettek a magyar őstörténet nagyjai nevében (Botond, stb). A torony avatása 1935. július 7-én volt, az avatóünnepségen megjelent csendőrök kardlapozással járultak hozzá a ceremóniához. Az új egyház híveit a továbbiakban is üldözték, 1942-ben pedig munkaszolgálatra vitték őket Ukrajnába. A világháború utáni években az Államvédelmi Hatóság őrtoronyként használta, az ötvenes évek második felében magánszemélynek értékesítették. A továbbiakban többször cserélt gazdát. Jelenleg a lepusztult építményt bozótos őserdő veszi körül (az volt a díszkert valaha), és nincs funkciója a jelek szerint.

Lentről, a Taliga utca felől egy bozótos ösvény vezet fel, ami egy nyitott drótkapunál ér véget. Ott vezet be az ösvény a Pogány Torony telkére. A telek mellett egy bekerített telek van, azon áll ez a kastély, de üres, bozótos, gazos telkeken át jobbról meg lehet kerülni, végül fent egy nyitott, rozsdás kapu kiérünk a Kilátó utcára. Innen közelíthető meg a Pogány Torony az utca felől.

Ez volt 1935-ben a torony-avatáskor a díszkert. Ha a Taliga utcán jövünk, egy keskeny ösvény vezet onnan fel, gaz és bozót között, ami végül egy drótkapunál ér véget. (az nyitva van). A kapu felől így látható a Pogány Torony, ami a Kilátó utca-Jutas út sarkán áll.