Ilyen lesz a vérengzés emlékműve

Megbillentett kockát használ a Katinyban kivégzett 22 ezer lengyel mártír tragédiájának megfogalmazásakor Széri-Varga Géza, aki megnyerte az emlékmű megalkotására kiírt pályázatot.

- Mi keltette fel a figyelmét a pályázatban?

- A megvalósíthatóság gondolata kezdett foglalkoztatni, amikor elolvastam a pályázatot. Igyekeztem elmélyülni a témában, megmerítkezni benne. De Wajda filmjét szándékosan nem néztem meg, épp azért, mert nagyon tisztelem őt, és nem szerettem volna, hogy befolyásoljon a képi világa.

- Van valamilyen személyes kapcsolata Lengyelországgal, vagy bármilyen köze a tragédiához?

- Több szál is köt Lengyelországhoz, még személyes is, de a katinyi erdőben zajlott tömeggyilkosság részleteit sokáig nem ismertem. Bár tudtam J. K. Zawodny Halál az erdőben című, 1985-ös szamizdatjáról, de a könyvet csak nemrég olvastam el. Ez a kötet rendkívül nagy hatással volt rám. Egyébként hasonló témán már korábban is dolgoztam, csináltam Békéscsabán egy emlékművet a kommunista diktatúrák áldozatainak.

- Hogyan találta meg ehhez a tragikus témához a méltó formát?

- Nem igazán szoktam szavakkal megfogalmazni, mit is csinálok. A gondolatból, a tervből egyszer csak forma lesz. Itt azt éreztem, hogy a gyászhoz egy rekviem lehet csak méltó. Minden tragédiát meg kell gyászolni, és ez egy emlékmű lesz, amelynél az értelmetlenül kivégzett hősökre lehet emlékezni. Egy kocka az alap, ami a katinyi erdőt szimbolizálja. A motívumot már többször is használtam, de most sikerült először valami igazán sajátos tartalommal megtölteni. Ez egy közel négyméteres test, de nem szabályos, hanem megbillentett, hiszen enélkül kicsit játékkocka jellege lett volna. A dőlés a szél, a vihar miatt hajladozó fákat jelképezi. Belül pedig van egy szabályos fekete gránitkocka. Az egésznek, ahogyan világnak is, van egy magja és egy héja.

- Hogyan befolyásolta a végső tervet a helyszín?

- Az Amfiteátrumnak inspiráló töltete van, ami mellé emlékművet tervezni már önmagában felemelő. Mögötte pedig ott van az Árpád Gimnázium. A területrendezési tervek még kialakulóban vannak, de fát nem vághatunk ki.

- Önnek számos köztéri, történelmi jellegű alkotása van, közülük melyek a legkedvesebbek?

- Budapesten a Bibó-szobor, Békéscsabán a II. világháborús emlékmű vagy Kondoroson a Millecentenáriumi Alapkő, de Csanád vezértől Hunyadiig mintegy harminc történelmi, politikai tárgyú munkám áll köztereken.

- Most a fiával alkotott párost. Dolgoztak együtt korábban is?

- Ez volt az első alkalom, hogy a fiammal indultam szakmai pályázaton, hiszen nemrég végzett az egyetemen. Ő lett hivatalosan az építészem a pályamunkában. Nagyon büszke vagyok rá.

- Mikor lesz kész a katinyi emlékmű?

- Az előzetes tervek szerint a lengyel-magyar barátság napján lesz az átadás jövő év március 23-án.

A Katinyi mártírok emlékművének tervezésére Budapest Főváros Önkormányzata és a Lengyel Köztársaság kormánya írt ki nemzetközi pályázatot, az eredményt 2009. április 22-én hirdették ki. A győztes pályamunka Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán terve lett, a második díjat Szemenyei-Nagy Tibor, míg a harmadikat Stremeny Géza, Vincze László és Kápolnás Gergely közös terve nyerte. Zsigmond Attila, a Budapest Galéria főigazgatója elmondta: meglepően nagy volt az érdeklődés, 64 pályázat érkezett, többek között Norvégiából, Németországból és Lengyelországból is küldtek be terveket. Az emlékmű tervezésére, kivitelezésére 47 millió forint áll rendelkezésre, aminek felét a Lengyel Köztársaság, a másik felét pedig Budapest önkormányzata adja. Nem ez az első alkalom, hogy Óbudán az 1940-ben meggyilkolt 22 ezer lengyel mártír - főként katonák és tartalékosnak behívott értelmiségiek - évtizedekig eltitkolt kivégzésére emlékeznek. Tavaly októberben az Árpád Gimnázium falán avattak emléktáblát, azóta az iskola előtti tér a Katinyi mártírok parkja nevet viseli, és ebben a parkban lesz az emlékmű is.

forrás: HetiVálasz