A kortárs írók szerint Pannonia nem tartozott a Római Birodalom borairól híres tartományai közé. Cassius Dio, aki nemcsak történetíró, de Felső-Pannonia egyik helytartója is volt, különösen sokat ártott a pannoniai borok jóhírének, amikor rendkívül lekicsinylően nyilatkozott a helyi termelés eredményeiről. A tartomány borexportjára utaló nyomokat, például itt készített, vagy innen származó amphorákat nem találtak a korszak emlékeit kutató régészek.

Ez nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a szőlőműveléssel kapcsolatos, némileg kuriózumnak tűnő tárgyi emlékek első alapos régészeti számbavétele az 1970-es évekig nem is készült el. Meglepő módon teljesen más következtetés terjedt el a kultúrtörténeti-néprajzi szakirodalomban. Éppen az ókori és 19. századi szőlőművelő eszközök hasonlósága alapján feltételezték a római kori szőlészeti hagyomány továbbélését, az újkori magyar szőlőművelésig terjedő erős hatását.

A teljes cikket a http://sirasok.blog.hu/