A Hajógyári-szigeten mini Las Vegast terveznek. 2006 őszén eredménytelen népszavazást is tartottak, amit ki így, ki úgy értelmez. A lényeg, hogy zöld utat kapott a projekt. Vannak ott védett fák is, meg a Hadrianus-palota romjai. Most épp a régészeti próbafeltárások első fázisával végeztek. Jogerős építési engedély még nincs, az eljárásban mint civil erő részt kíván venni a Védegylet, amely eddig sem rejtette véka alá a véleményét.
A Hadrianus-palota környékét kutatják
A 400 milliárd forint összértékű „Álomsziget” projekt keretében a régi hajógyár területének átalakításával összesen közel 350 ezer m2 kerülne beépítésre, ebbe a föld alatti munkálatok is beleértendőek. Az előzetes hatástanulmány szerint a 32 hektáros területen megépülő komplexumba érkező illetve azt elhagyó személyforgalom mintegy napi 24 ezer főt tehet ki. 30 ezer új munkahely jön létre, amelyből 17 ezer az ingatlanfejlesztés során keletkezik.
De a beruházás még nem kezdődhetett el, hiszen először a területen meghúzódó ún. Hadrianus-palota melletti egyéb régészeti lelőhelyek feltárása van folyamatban. A római kori épületromnak a budai Várral és az Országházzal azonos a védettségi foka, nevesítve szerepel a terület az örökségvédelmi törvényben mint állami kézből ki nem adható műemlék, hiszen helytartói székhelyként funkcionáló római épületegyüttesre nem sok helyen bukkantak eddig Európa más részein. Természeti környezetében, fekvésében is különleges ez az épület, és mint a határvonal (limes) szerves része, világörökségi előterjesztés előtt áll.
Havas Zoltán régész, a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának munkatársa elmondta, hogy a régészeti munkák tervezését a beruházás ütemezésével egyeztetve igyekeznek kialakítani. Mivel még maga a beruházás sem rendelkezik pontos ütemtervvel, a régészeti tevékenység ütemezése is vázlatos.
A régészeti munkák 2006 végén a geofizikai felmérésekkel kezdődtek el. A próbafeltárás 2007 júniusában indult meg, és november közepén ért véget. Mivel a munkaterületeket ütemezve kapták meg a régészek, nem mind az 5 000 négyzetméteren folyt egyszerre feltárás az 5 hónap alatt. A tervezés és a munka során tekintettel voltak a területen működő bérleményekre, közművekre és védett természeti értékekre. A próbafeltárás célja az volt, hogy a beruházás mintegy 100 000 m2-es – a Kerületi Szabályozási Tervben (KSZT) tömbszerű felszín alatti beépítésre kijelölt – építési területéről átfogó régészeti képet nyerjenek. A széles körű ásatás még csak idén kezdődik.
A Hadrianus-palota környékét kutatják
A 400 milliárd forint összértékű „Álomsziget” projekt keretében a régi hajógyár területének átalakításával összesen közel 350 ezer m2 kerülne beépítésre, ebbe a föld alatti munkálatok is beleértendőek. Az előzetes hatástanulmány szerint a 32 hektáros területen megépülő komplexumba érkező illetve azt elhagyó személyforgalom mintegy napi 24 ezer főt tehet ki. 30 ezer új munkahely jön létre, amelyből 17 ezer az ingatlanfejlesztés során keletkezik.
De a beruházás még nem kezdődhetett el, hiszen először a területen meghúzódó ún. Hadrianus-palota melletti egyéb régészeti lelőhelyek feltárása van folyamatban. A római kori épületromnak a budai Várral és az Országházzal azonos a védettségi foka, nevesítve szerepel a terület az örökségvédelmi törvényben mint állami kézből ki nem adható műemlék, hiszen helytartói székhelyként funkcionáló római épületegyüttesre nem sok helyen bukkantak eddig Európa más részein. Természeti környezetében, fekvésében is különleges ez az épület, és mint a határvonal (limes) szerves része, világörökségi előterjesztés előtt áll.
Havas Zoltán régész, a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának munkatársa elmondta, hogy a régészeti munkák tervezését a beruházás ütemezésével egyeztetve igyekeznek kialakítani. Mivel még maga a beruházás sem rendelkezik pontos ütemtervvel, a régészeti tevékenység ütemezése is vázlatos.
A régészeti munkák 2006 végén a geofizikai felmérésekkel kezdődtek el. A próbafeltárás 2007 júniusában indult meg, és november közepén ért véget. Mivel a munkaterületeket ütemezve kapták meg a régészek, nem mind az 5 000 négyzetméteren folyt egyszerre feltárás az 5 hónap alatt. A tervezés és a munka során tekintettel voltak a területen működő bérleményekre, közművekre és védett természeti értékekre. A próbafeltárás célja az volt, hogy a beruházás mintegy 100 000 m2-es – a Kerületi Szabályozási Tervben (KSZT) tömbszerű felszín alatti beépítésre kijelölt – építési területéről átfogó régészeti képet nyerjenek. A széles körű ásatás még csak idén kezdődik.
- 1. A Hadrianus-palota környékét kutatják
- 2. Álomsziget vagy csak vagyonkezelő?
- 3. A civilek tiltakoznak a Hajógyári-szigeti beépítések ellen
Legutolsó hozzászólások