Békásmegyer (németül Krottendorf) jelenleg Budapest III. kerületének északi része, 1950 előtt önálló település. Az 1950 előtti Békásmegyer nagyközséghez hozzátartozott Csillaghegy is, ma azonban szűkebb értelemben Csillaghegy és Békásmegyer két különálló városrésze Budapestnek.

A szűkebben vett városrész népessége 2006-ban mintegy 35-40 ezer fő, Csillaghegyen további 10-15 ezren laknak.
Keleten a Duna, délen Csillaghegy (a III. kerület szomszédos része), nyugaton a Pilis keleti nyúlványa, északon pedig Budakalász határolja.

Békásmegyer nyugati részén, a József-hegy és az Ezüst-hegy lejtőin fekszik az Ófalu, a régi Békásmegyer megmaradt része. A mai Békásmegyer nagyobb részét a HÉV és a 11-es út által két különböző jellegű részre osztott lakótelep tesz ki. A lakótelep kettős központja két ikertér, az egymással szemközti Csobánka tér (nyugati oldal) és Heltai Jenő tér (keleti oldal), melyeket a HÉV-állomást is érintő gyalogos aluljáró köt össze. A városrész Duna-parti peremén üdülőövezet található.
Békásmegyer a nevét agyagos talajának köszönheti, amely a békák számára kellemes élőhelyet jelentő pocsolyákat okozza. Ugyancsak az agyag felelős érte, hogy a békásmegyeri lakótelep házai nincsenek alápincézve (nehezítve ezzel az amúgy is kis helyen élő lakók életét).

Az uralkodó szélirány északnyugati. A hegyek felől érkező szél itt lép be a városba, ezért Békásmegyer Budapest legtisztább levegőjű részei közé tartozik. Ezt a tiszta levegőt sokan féltik az M0 tervezett északi szakaszától, ezért országos visszhangot kiváltó tiltakozások és perek kísérik a körgyűrű épülését.
Békásmegyer keleti peremét a Duna árvizei fenyegetik. Ezen a szakaszon jobb a helyzet, mint délebbre, a Római-parton, de a magas gátak sem nyújtanak teljes védelmet.