Januártól hivatalosan is "egyként" működik három budai kórház. A fővárosi intézmények holdingba szervezése várhatóan az első fél évben kezdődik, közben a megszűnt kórházak vagyontárgyaira hamarosan licitálni lehet.
A János kórház telephelyeként látja el a betegeket a Szent Margit és a Budai Gyermekkórház. A struktúraátalakítás során a Szent János súlyponti kórház maradt, de a Szent Margit Kórház aktív ágyai megszűntek, csak 42 krónikus és 190 rehabilitációs helyet kapott, igaz, egyelőre még aktív, sebészeti, szülészeti, nőgyógyászati és belgyógyászati osztályokon is fogadják a betegeket. A tervek szerint ez a helyzet azonban csak átmeneti, s csupán addig tart, amíg a János kórház nem készül fel a teljes aktív ellátás átvételére. A III. kerület közben továbbra is harcol a Szent Margit Kórházért, az önkormányzat szeretné ugyanis tovább működtetni az intézményt. A Budai Gyermekkórházban szintén megszűntek az aktív ágyak, de maradt 30 krónikus és 70 rehabilitációs hely, a járóbeteg-rendszerben pedig szakrendelőként krónikus, illetve rehabilitációra szoruló gyerekeket gyógyítanak itt.
A főváros betegellátását érintő változások az idén folytatódnak, az elképzelések szerint egyszemélyes holdingként működnek majd az önkormányzat tulajdonában lévő kórházak. Bár a teljes átszervezésről szóló szavazást egyelőre a Fővárosi Közgyűlés levette napirendjéről, Havas Szófia, az önkormányzat egészségügyi tanácsosa úgy véli, az átalakítás lezajlik majd, igaz, két lépcsőben. Az első fél évben a gazdasági irányítás kerülhet egy kézbe, a vagyonkezelést, a közbeszerzéseket, a beruházásokat és fejlesztéseket végezné a holding, miközben a kórházak szakmai önállósága megmaradna. Ennek tapasztalatai nyomán jöhetne a teljes háttérrendszer egyesítése - véli a szakértő. A majdani holdingban egyébként a 150 milliárdnál nagyobb értékű ingatlanvagyont és a kórházak évi 50 milliárdos működési bevételeinek a felhasználását központilag kezelnék, ami jelentős megtakarítással járna. A kórházvezetők szerint a nagy előny igazán az intézmények szakmai együttműködésében lehet: a jelenlegi, teljesítményeket korlátozó tb-finanszírozás sokszor arra ösztönzi a szolgáltatót, hogy továbbküldje a beteget, mert a korláton túli gyógyításért nem jár pénz. A holdingnak viszont vállalnia kell a betegellátás felelősségét, s szakmai mátrix alapján kellene megterveznie a betegek útját. Így minden páciens a számára optimális helyre kerülhet, és a biztosítótól kapott pénz követi őt.
Közben várhatóan napokon belül elkezdődhet a licit a főváros területén megszűnt intézmények megmaradt eszközeire és vagyontárgyaira. Az érdeklődés a "kikiáltók" szerint már most óriási, mivel így jóval olcsóbban, körülbelül fele áron jutnak eszközökhöz más kórházak. A Szabolcs utcai kórház, mint ismert, beolvadt az Állami Egészségügyi Központba, ezért szűnt meg az óriási komplexum. A berendezés egy része átkerült az új helyre, a megmaradt műszereket árverezik el. A becslések szerint több százmillió forintos lesz a bevétel. A másik két megszűnt intézmény, a Svábhegyi Gyermekkórház, illetve az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet eszközei is várhatóan több tízmillió forintért kelnek majd el. A pénzt egyrészt a bezárt kórházak adósságának csökkentésére költik, másrészt ebből fizetik ki az intézmények még nem rendezett műhiba-kártérítéseit is. A licitálásra viszont nemcsak működő kórházak, hanem háziorvosok, szakrendelők is jelentkeznek. Az internetes árverést csak akkor hirdeti meg a leltározásért és a börzéért felelős Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, ha az egészségügyi tárca is jóváhagyta a kalapács alá kerülő tárgyak listáját. Azokat a műszereket, amelyek nem kelnek el, segélyszállítmányokkal külföldre küldik.
Legutolsó hozzászólások