A rómaiak a Krisztus születése körüli időkben jelentek meg a Dunánál, s uralmuk Budapest területén közel fél évezreden át tartott. A Római Birodalom határát jelentő Duna stratégiailag tette fontossá Aquincum városát. A 2. század elején Alsó-Pannónia (Pannonia Inferior) fővárosa lett, és egyben a helytartó székhelye. Kiterjedése a mai Óbudát foglalta magába. Lakosainak száma – a város virágkora idején – hozzávetőlegesen 60000 fő lehetett. A polgári városrész a mai romkertet és környékét foglalta magába. A Katonai tábor és a körülötte lévő polgári település a mai Flórián téren és környékén létesült.

A római korban több száz éven keresztül a Duna volt a Birodalom keleti határa. A mai Óbuda területén elhelyezkedő jelentős város neve Aquincum volt, amely a kelta eredetű eraviszkusz nyelven azt jelenti: „bő víz”. Ez a város volt Kelet-Pannonia provincia központja i.e. 10-től i.sz. 409-ig. Kezdetben 6000 katona táborozott itt, a III. században már kb. 40 ezer ember élt a két városban, a katona-, illetve polgárvárosban. Aquincumot Septimius Severus császár emelte „colonia” rangra 194-ben.