A Studio Metropolitana felmérésének eredményéből készített vezetői összefoglalójából a következőket emeltük ki:

Felmérés során bebizonyosodott, hogy a térhasználók többsége, közel 80%-a közlekedésre, tömegközlekedési átszállásra, és gépkocsival történő átutazásra használja a teret, emellett a megkérdezettek közel fele a napi bevásárlást is itt intézi, ugyanakkor az intézmény látogatás és a P+R parkolók használata sem jellemző a téren, jóval 10 % alatt marad.

A legfontosabb, az összes megkérdezett érintett társadalmi csoport által támogatott fejlesztés egybecseng a tervpályázat szemléletével, hiszen alapvető fejlesztési irányként fogalmazódott meg a tér közúti közlekedési dominanciájának, és az ebből eredő környezetterhelésének csökkentése, mely a tér, részben már meglévő komplex városközponti funkcióinak bővítését tenné lehetővé.

A fent említett közös célirányok megvalósítása érdekében számos konkrét javaslat hangzott el a felmérések során az érintettek részéről.

  A közlekedésfejlesztés témakörében a legfontosabb közös irányként, a tér gépjárműforgalom alóli tehermentesítésével, a környezetterhelés csökkentésével egyidejűleg a tér tömegközlekedési szerepkörének megtartása és a gyalogos /közösségi / tömeg közlekedési csomópont szerep további fejlesztése merült fel javaslatként. Emellett a P+R parkolók és a tér parkokolási kapacitásának növelésére is jelentős igény mutatkozott. Az előbbivel kapcsolatos javaslat inkább szakmai körökben fogalmazódott meg, míg a parkolók általános kapacitás bővítését, érdekeiknek megfelelően hangsúlyosan a helyi ingatlantulajdonosok, iroda és áruház tulajdonosok és a helyi kiskereskedők támogatnák elsősorban, mely a látogatóik számára kínálna kedvezőbb körülményeket.

A kiskereskedők felismerve a kereskedelmi forgalmat generáló fejlesztések jelentőségét, sétáló utca kialakítást és kulturális rendezvények szervezésété és a zöldfelület fejlesztést is támogatnák. 

Érdekes ellenpontként a parkolók bővítésének igénye a helyi lakosság körében nem szerepelt a kiemelt fejlesztési igények között. A lakosság részéről a szakmai körökre jellemző nagyszabású szerkezeti és funkcionális javaslatai helyett inkább a meglévő értékek és adottságok minőségi és funkcionális megújítása szerepelt a legfontosabb fejlesztési irányként. A legfontosabb igényként a Flórián téri parkminőségi és funkcionális megújítása, a tömegközlekedés kapcsolatok megtartásával a megállók minőségi fejlesztése, a Flórián üzletközpont épületének megújítása, és a többi érintett csoportnál nem említett köztisztasági helyzetkép javítása szerepelt hangsúlyos irányként a kérdőívek alapján a lakosság részéről.

Az összes megkérdezett érintett csoport véleményének összesítése alapján, a tér komplex városközponti funkcióinak fejlesztése témakörébe, egybehangzóan a legnagyobb támogatottságot a rekreációs funkciók fejlesztése és a meglévő zöldfelületek funkcióinak bővítése szerzett. Emellett szintén fontos fejlesztési igényként került meghatározásra a meglévő kultúrtörténeti, építészeti emlékek jobb feltárása, a kereskedelem és vendéglátás fejlesztése, a Flórián üzletközpont megújítása és a tér közigazgatási szerepkörének erősítése. Az utóbbival kapcsolatban két domináns irány fogalmazódott meg; a Szentlélek téri igazgatási központ áthelyezése, vagy megtartása a jelenlegi helyszínen a kapcsolat erősítésével.