Az biztos, hogy alpolgármesterként könnyebb volt a helyzet, sokkal több időm jutott arra, hogy elbeszélgessek a kerület lakosaival, meghallgassam mindennapos problémáikat, s közösen megpróbáljunk megoldást találni ezekre. Polgármesterként ez valóban nehezebb, hiszen a munka sokszor bekényszerít a négy fal közé, onnan pedig nem könnyű kapcsolatba kerülni a polgárokkal. De feltétlenül keresem az intézményekkel való kapcsolattartás lehetőségeit, s hétfői fogadóóráimon jut idő a lakosságra is. Nagy segítséget nyújt a honlapom is, ahol a polgároknak lehetőségük van kifejteni véleményüket a munkánkról, hetente 4-5 bejegyzés érkezik, ezekre megpróbálok minél rövidebb időn belül válaszolni. Ezt a fajta elkötelezettséget egyébként a kollegáimtól is elvárom.

Emellett tervezzük, hogy havonta-kéthavonta egy-egy területet bejárunk, a problémamegoldásba pedig szeretnénk bevonni a polgárokat és a civil szervezeteket is. Ilyen volt például a Római-gát és az M0-ás ügye, sőt többször is külön fórumot rendeztük egy-egy önkormányzati döntés előtt. 

Volt már esetleg olyanra is példa, hogy egy ilyen fórum után változtatták meg a véleményüket egy kérdésről? 

Igen, a frakció már döntött úgy civil kezdeményezések alapján, hogy felülvizsgálva addig álláspontját, a lakosság érdekeit szem előtt tartva megváltoztatja azt. 

A civil szervezetek mennyire fontosak az önkormányzat számára? 

A polgári frakció eddig is jó kapcsolatokat ápolt a civil szervezetekkel, több képviselőnk, illetve külső bizottsági tagunk is az ő soraikból került ki. Rendszeresen közvetítik az általuk képviselt csoportok észrevételeit, főleg a városfejlesztéssel kapcsolatban. 

Feltűnően sok női képviselője is van a polgári oldalnak. 

Már régóta így működik ez a kerületben, s fontos, hogy a nők is részt vesznek az óbudai közéletben. 

Melyek azok a területek, amelyeken már egy év után is sikereket tudnak felmutatni? 

Egyéves eddigi tevékenységünk alatt a Fő térről kiszorítottuk az autókat, hogy a terület újra a polgároké legyen. Ennek kapcsán több parkolót is építettünk, építünk a közeljövőben, ez a rész mindenképpen bővítésre szorul. Emellett virágosítottuk a Fő teret, biciklitárolókkal szereltük fel az intézményeket, amelyeket akadály-mentesítettünk is. El fogjuk indítani a Zebra-programot, például a Nánási úton, hiszen a gyalogos átkelés itt nem megoldott. A fák többségét felülvizsgáltattuk, amelyek életveszélyesek voltak, azokat kicseréltük. A legnagyobb probléma ugyanakkor a Hajógyári-szigettel volt. Bővítettük a bölcsödei és az óvodai férőhelyeket, játszóteret építettünk, felújítottuk a Pethe Ferenc teret. 

Ha már éppen ennél tartunk, az eddigiekhez képest mennyiben volt más az idei Sziget Fesztivál polgármesterként? 

Teljesen másfajta felelősséget kívánt. Kevésbé éreztem jól magam a korábbi évekhez képest, most több volt a munka. Sokat változott a rendezvény is az évek alatt, az első három napban a zajkérdés sokakat foglalkoztatott a környéken élők közül, ezeket a problémákat megpróbáltuk minél hamarabb megoldani. Sokszor a kocsmákból kiszűrődő zaj hangosabb volt egy-egy zenekarnál, ám az állandó helyszíni ellenőrzésekkel ezen is úrrá tudtunk lenni. Európa egyik legnagyobb kulturális rendezvényéről van szó, amely ugyanakkor sok nehézséget okoz az itt élőknek. A parkolás állandó témát jelent, s amennyiben a főváros nem írja elő a szervezőknek a szükséges parkolók számát, s a kaotikus állapotok továbbra is fennállnak majd, nem fogok hozzájárulni az esemény lebonyolításához. 

A hamarosan felépülő Álomsziget miatt így is kérdéses a fesztivál jövője. 

Született ugyan egy megállapodás, ugyanakkor komoly aggályaim vannak ezzel kapcsolatban. Az Álomsziget megálmodói több 100 millió forintot költenek majd parkosításra. Nehezen tudom elképzelni, hogy barátságban megférnek majd a szigetlakókkal. 

A fiatalok helyzetét mennyire sikerült javítaniuk egy esztendő leforgása alatt? 

Célunk volt új helyek létrehozása, elsősorban egy óbudai sportcsarnok megépítése is. Békásmegyeren is szeretnénk egy ifjúsági parkot építeni, hiszen a máltai játszóterek csak egy bizonyos korosztályig képesek fogadni az érdeklődőket. Ráadásul az is probléma, hogy a felújított tereken gyakran tönkreteszik a környezetet.

A sporttal kapcsolatos ügyek intézésére létrehoztuk a Sport és Szabadidő Non-profit Kft.-t, amitől azt várjuk, hogy jóval több sportesemény szerveződjön a kerületben. Az iskolai sportudvarok felújítása ügyében pedig pályáztunk és nyertünk is az Ollé-programon. Szeretnénk a lakosság felé is nyitottá tenni ezeket a területeket. 

A női kézilabda NB I-be frissen feljutott Óbudai Goldberger is kénytelen volt albérletbe, a XI. kerületbe költözni. Erről mi a véleménye? 

A probléma az volt, hogy nem volt a kerületben megfelelő tornaterem, többek között ezért is szeretnénk egy multifunkcionális sportcsarnokot építeni. 

Az interjú elején már volt szó az internetről. Történtek-e már előrelépések ebben az ügyben Óbudán, kíván-e az önkormányzat csatlakozni az úgynevezett „e-önkormányzatokhoz”? 

Nemrégiben készült el az önkormányzat új honlapja, ügyfélkapuval. Új wifi-pontokat alakítottunk ki, többek között Újlakon, a Fő téren és a Római-parton. Közben pedig készül az önkormányzat informatikai stratégiája is. Ami pedig a saját honlapomat illeti, az is működik. 

Mire a legbüszkébb eddigi polgármesteri pályafutása során? 

Sok mindent elindítottunk, ám egy év kevés volt arra, hogy mindaz megvalósuljon, ami látványos változásokat hozott volna Óbudán. Nagyon fontos volt a közterületek rendezése, szeretnénk minél többet rendbe hozni, s emellett pályázatok útján minél több anyagi forrást szerezni ezek megvalósításához. Ám szeretném leszögezni, nem egy ciklusban gondolkodunk. 

A városfejlesztéssel kapcsolatban milyen előrelépések történtek? 

Ez a terület különösen fontos szerepet tölt be az önkormányzat működésében. Szeretnénk előrelépni a közbiztonság ügyében, a térfigyelő rendszer is lassan kiépül. A közterületek közül a már említett Fő téren kívül a Heltay Jenő tér felújítása is folyamatban van, a vásárcsarnokot 2010-ig felfogjuk építeni Békásmegyeren, s napirenden van az intézmények folyamatos korszerűsítése, a békásmegyeri lakótelep, a Mátyás király út és környéke és a Gázgyár területének rehabilitációja, az egységes parkolási rend bevezetése, az Aquincumi híd projektje, az agglomerációs zöldgyűrű védelme, a kerékpárutak fejlesztése, a Szent Péter és Pál Plébánia Templom környezetének rendezése, a Római-parti gát ügye és a Mocsáros területek hasznosítása is.